október 19, 2016

FEJLESZTŐ MÁSZÁS

Edzői munkám során gyakran számolnak  be a szülők arról, hogy gyermekük huzamosabb ideje fejlesztő foglalkozásra jár. A terapeuta  arra figyelt fel,  hogy a falmászó órák ugrás szerűen  felgyorsítják  a  gyerekek fejlődését. A kötelező, sokszor otthon is végzendő feladatsorok mindig   csak feladatot jelentenek, unalmassá, rutinszerűvé válhatnak. A fejlesztő mászás jó kiegészítője lehet az egyéni foglalkozásnak, mert hatalmas élmény, állandóan változó körülmények között.

Szüksége van-e az ön gyerekének a falmászásra?

Kinek hasznos?

A legszívesebben azt mondanám, hogy a mozgás mindenkinek hasznos. Hiszen a gyerekeknek manapság sokkal kevesebb lehetőségük van a szabad mozgásra, mint régen. Mivel mégis meg kell határoznom, hogy kiket is várok, a következő nagy csoportokat nevezem meg.

Tanulási nehézségekkel,magatartási problémákkal, figyelemkoncentrációs gondokkal küzdő gyerekeknek.

  • Iskolaéretlen gyerekeket.
  • Olvasási-,írási-, számolási problémásokat.
  • Társas kapcsolataikban sikertelen gyerekeket.
  • Autista, vagyis a környezete elől kórosan bezárkózókat
  • Hiperaktív vagy éppen túlságosan passzív gyermekeket.
  • Figyelemzavarosakat.
  • Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdőket.
  • Egyensúly-zavarral küzdő gyermekeket.

FIGYELEM A tünetek értelmezésével bánjon óvatosan! Egy tünet nem utal még önmagában semmilyen zavarra, így ne ijedjen meg, ha a felsoroltakból egy–kettő igaz lesz gyermekére. Azonban nem árt megvizsgálni, ha több kijelentésnél is úgy érzi, hogy illik gyermekére. Ha felmerül Önben a kétely, szívesen segítek egy alaposabb vizsgálattal. Kideríthetjük gyermeke viselkedésének, tüneteinek okát, és megbeszéljük a legjobb megoldást.

Kiknek ajánljuk?

Javasolt korosztály 4-16 év között heti 2-3-szor 1  órában.

Az óvodás korú gyerekek a szüleikkel együtt is részt vehetnek az órákon.

Miért éppen a falmászás?

A  falmászó  gyakorlatok  a nagy- és finommozgások fejlesztése során érlelik, strukturálják tovább az idegrendszert. A foglalkozás menete  feladatsorokba rendezett: egyrészük a falon zajlik nagy és gyerekbarát fogásokon , másik  része a talajon egyénre szabott  gyakorlatokkal.

A foglalkozások anyagát  fejlesztő pedagógus és tanító bevonásával állítottuk össze, így a feladatok komplex fejlesztést nyújtanak és a gyermek fejlődésének megfelelően fokozatosan nehezedik. A mozgásos feladatok segítik az érzékelés, észlelés fejlődését, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a laterialitás, a dominancia beérését. A feladatsorok javítják a gyermek koncentrációs képességeit, megalapozzák, segítik a figyelem jobb irányíthatóságát, a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitás fejlődését. A mondókákkal, énekekkel kísért feladatvégzés során fejlődik kommunikációjuk és anyanyelvi készségeikA falmászás egy olyan eszköz, amely önfegyelemre ösztönzi  az izgő-mozgó gyerekeket.

Milyen képességeket fejleszt?

Téri tájékozódás , irányok észlelése, mozgástervezés, testséma, téri helyzet érzékelése, figyelemkoncentráció, többcsatornás figyelem, vesztibuláris rendszer, propriocepció, koordináció, egyensúlyérzék

Mint sportmozgás , fejlődik az erő , az állóképesség, hajlékonyság.

A szociális készségek kiemelkedően fejlődnek a biztosítás során, miközben a gyerekek teljes figyelmüket a másikra irányítják, segítik  egymást a feljutásban.

Folyamatos kontroll alatt tartja az érzéseit, például azt a belső sürgetést, hogy elérje a következő fogást, de ezt csak egy pontosan kivitelezett mozdulattal tudja megtenni. Különben „leesik a falról”.

Falmászó foglalkozásainkra olyan speciális feladatsorokat állítottunk össze, ami kimondottan a fejlesztendő az agyi területeket célozza meg.

A foglalkozások anyagát fejlesztő pedagógus és tanító bevonásával állítottuk össze, így a feladatok komplex fejlesztést nyújtanak.

Foglalkozásaink már óvodás kortól elérhetőek, mivel falunk egy részét kimondottan nagy és gyerekbarát fogásokkal láttuk el. Az iskolás korosztályszámára figyelem/koncentráció fejlesztő edzéseket tartunk.

Az óvodás gyermek élete abban a fázisában jár, amikor elkezdi felismerni a térbeli viszonyokat a saját testén keresztül. Megtanulja melyik a jobb és a bal keze, lába, majd megkülönbözteti páros testrészeit, végül a tárgyak térbeli elhelyezkedését.

Amit a falon megtanult lehozzuk a földre. Továbbá két falmászás között:

  • egyensúlyozásra készet
  • térbeli tájékozódásra ösztönöz (ehhez kötődik később a jobb-bal differencia)
  • megtanulja a gyermek értelmezni a testéből kapott visszajelzéseket (testkép kialakulása)
  • keresztirányú mozgásokat hajt végre a gyermek, mely segíti az agyféltekék közötti idegkapcsolatok kiépülését.

A mozgásfejlődés és vele együtt az idegrendszer fejlődése szigorú hierarchia szerint valósul meg. Az egyedfejlődésünk bizonyos vonatkozásaiban megismétli a törzsfejlődést. Ha ebbe a hierarchikus fejlődésbe hiba csúszik, a központi idegrendszer valamely ősibb kialakulású területe nem fejlődik megfelelően, maga után vonja a ráépülő összes terület, így a nagyagykérgen keresztül a gondolkodási folyamatok problémáit is. A mozgás a világgal való kapcsolatfelvétel első formája a baba számára. Erre épülnek rá az emberre jellemző kommunikációs formák: a beszéd, az olvasás és írás. Ha kimaradnak egyes lépések, esetleg nincs elegendő idő, tér vagy lehetőség a gyakorlásra, akkor hibák csúszhatnak a fejlődésébe. Az idegrendszer egyes területei alul szervezetté válnak, amelynek következményei legtöbbször az iskolában jelennek meg tanulási nehézség formájában. Kézenfekvő, hogy ebben az esetben, a fejlesztésben is kulcsfontosságú szerepe lesz majd bizonyos mozgásformák gyakoroltatásának.Mozgásterápia segítségével lehetőséget biztosíthatunk az idegrendszer számára, hogy bepótolja lemaradásait. Ilyenkor az idegrendszer fejlődésével párhuzamosan csökkennek a tanulási nehézségek, esetleg teljesen el is tűnnek.

Természetesen a mozgásterápia nem csodaszer, nem helyettesítheti a tanulást. Abban viszont segítséget nyújthat a problémákkal küszködő gyermekek számára, hogy ne kelljen minden szabadidejüket tanulással tölteni, eredménytelenül. Hatására a tanulás és a gyakorlás meghozza gyümölcsét. Nagy jelentősége van a mozgás rendszeres gyakorlásának. Ezen gyakorlatok elsődleges célja új kapcsolatok kialakítása a központi idegrendszerben. Ezek a kapcsolatok természetüknél fogva csak úgy épülhetnek ki, ha sűrűn megerősítjük őket. Ellenkező esetben az újonnan létrejött kapcsolatok azonnal elkezdenek visszafejlődni, a várt fejlődés nem, vagy csak nagyon lassan következik be.

Információ és jelentkezés:

Szőllősi Emese: 06/20/ 545-6585